Az édesapa fejlesztette, illetve próbálta fejleszteni (siettetni) a matematikai képességeket. A gyermek hibátlanul számolt, ismerte az összeadást-kivonást és már a szorzást is, bár még (‘szerencsére’) nem alkalmazta. T. életkorából (5,5év) adódóan ez igen eltúlzott elvárás, illetve tudásszint. Ebben az életkorban játszani kell, nem pedig tanulni.

Ebből a felesleges „fejlesztésből” (is) adódott T. egyenetlen készségstruktúrája, ami a gyermek teljes és általános teljesítményére kihatással volt. (Tehát az lehet, hogy számol, mint egy iskolás, és ezzel büszkélkedhet az apa, na de még a ceruzát sem tudja használni, vagy éppen sorozatokat folytatni egy körjátékban.)

A szülők (bár inkább az édesanya) felismerte a problémát, és beíratta T. a magánóráim egyikére. Ezeken az órákon leginkább alapoztunk, a hiányzó területeket alapoztuk, illetve építettük fel. T. fejlesztésében végig a magam útját jártam, saját módszereket alkalmaztam.

Az óvodában minden évben felmérem az iskolába-készülő gyermekeket egy saját készítésű feladatsorral, amit a következő félévben szoktam megismételni az eredmények összevetése és elemzése céljából. T. is végrehajtotta ezeket a feladatokat, és változásai jól láthatóak voltak az eredményekben. Első alkalommal csak egyféle színnel, utasítást alig követve dolgozott a gyermek, míg a másodiknál már maximális pontszámot ért el. Pontosabban végezte a feladatot, nem külön cellákba, hanem egy négyzetbe rajzolt, és a köröknél is a kérésnek megfelelően dolgozott. A színezés nyomatéka gyengébb, felületesebb lett a megismételt feladatban, azonban a ceruzafogás egészen meglepő módon pontosodott.

A második felmérésnél egy érdekes adat azonnal feltűnt. A csekély részben matematikai feladatok eredményei teljesen azonosak lettek mindkét vizsgálatnál, miközben a többi területen egyértelműen jobban teljesített a gyermek. Az útvonalon rajzolásnál az első alkalommal mindent összekötött, és idő előtt megállt, majd a második útvonalon is szinte céltalanul húzta össze a formákat, csak itt valamivel pontosabban. Ennek a feladatnak a megismétlése probléma nélkül, az adott kérésnek megfelelően teljesült, bár nem érintette pontosan a képeket, de nem is firkált céltalanul. ‘Emberrajz’ Egyértelmű volt a változás, de természetesen ez a gyermek éréséből is adódik. Részletesebb, komplexebb, emberre jellemző sajátosságokkal gazdagodott. Bár még így is alacsony színvonalú. Az RQ azonban már a normál övezet alsó határán volt, nem úgy, mint az első rajznál. Az első emberrajznál még kiemeltem az alacsony értéket (RQ80, és -16 hónap), de a másodiknál erre már nem volt szükség.

Kedves Szülök, ne azzal akarjanak jót a gyermeküknek, hogy a saját elvárásaikat próbálják megvalósítani bennük, hanem egyszerűen csak szeressék őt…

Ne akarják átlépni a természetes korlátokat, hisz egy óvodás gyermeknek nem a tudásra van szüksége, hanem arra, hogy egyszerűen csak szeressék őt…