Mert nem hiszek már neked

Megérkeztem a Földre, s lovam hátán elindultam, mert megtapasztalnom kellett az életet… Egy város kapujához értem, mit marcona őrök vigyáztak.

„Üdvözletem. Kitől véditek eme erődöt barátaim?”

„Emberektől.” –felelték.

„De hiszen bent is emberek vannak. Vagy talán tévedek?” –kérdeztem.

„Nem, nem tévedsz, persze, hogy nem. Éppen ezért védjük a várat.”

Megértettem, s szomorúság született lelkemben.

„Az embereket saját maguktól kell megvédeni saját maguknak…”

Megosztás